Nagy Imre fejlődött, sokat fejlődött a forradalom alatt, de az egymástváltó fokozatok elfogadására, vagy bejelentésére a közvélemény nyomása kényszerítette. Minden megnyilatkozását megelőzte valamelyik forradalmi szervezet, vagy vidéki szabad rádió deklarációja, – ő ment, futott az események után, ahelyett, hogy irányította vo1na azokat. A két reális megoldás mindegyikét elszalajtotta: a lengyel példa nyomán magyar Gomulka lehetett volna, ami két rossz közül mégis csak a kisebbik rossz. Vagy a forradalom azonnali vállalásával egy táborba tömöríti az országot és az egész nemzet fegyveres erejével száll szembe a Szovjetunióval.
- Nagy Imre
Amolyan apafigura volt, benne látták az emberarcú szocializmus utolsó reménységét... egyike a kelet-európai politikai élet paradoxonainak, hogy a forradalom utolsó pillanatáig Nagy egyúttal az az ember is volt, akire Moszkva számított, s akitől remélhette, hogy Magyarországot átmenti mint szovjet érdekeltséget.
- Nagy Imre
Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fõvárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével.
- Nagy Imre
Nagy Imre a huszadik századi magyar politika egyik legkiválóbb személyisége, csak egyet ne mondjunk: hogy forradalmár volt! Ő reformer volt, aki szerette volna a reformot végigvinni, és idegenül mozgott a forradalomban, és amikor oda eljutott, hogy ő már nem térhetett ki az új kihívások előtt, akkor megpróbált reformerekből és forradalmárokból, különböző gondolkodású emberekből valamifajta egységet teremteni.
- Nagy Imre
Nagynak, aki egész életében kommunista káder volt, fel kellett volna fognia a szovjet figyelmeztetések, illetve az általa előmozdított változások jelentőségét. De ekkorra Nagy, saját népének haragja és kommunista szövetségesei kérlelhetetlensége között már olyan áramlaton hajózott, amelyet sem irányítani, sem ellenőrizni nem tudott.
- Nagy Imre
Valójában igazi kommunista, akit azonban az események sora fokozatosan dekommunizált. Egy kommunista vezető egy szervezett pártra támaszkodik, amelyet, legalábbis elvben, bizonyos szálak fűznek a tömegekhez. Ám a párt elpárolgott... Éppen ez volt ennek a komoly és becsületes embernek a balszerencséje: szubjektíve hű maradt pártjához, objektíve viszont minden arra vallott, hogy cserbenhagyta azt... Nagy tényleg dekommunizálódott, nem képviselte a pártot sem az oroszok szemében, sem a felkelőkében.
- Nagy Imre